Paradox módon a  fekete munka és a fekete munkások fogalmának megjelenését is a dicsôséges ‘67-es háború környékén kell keresnünk. Izrael egyszerre hatalmas területek ura lett, együtt az ott élô olcsó arab munkaerôvel. S eleinte a hetvenes években az új kapcsolat  virágzó szimbiózisnak tûnt, amibôl mindkét fél csak profitál.

Én, Musztafa Rabinovics a cime a regénynek, melyet Asher Kravitz irt a Duvdeván katonai egység mesterlövészről , aki elhatározta, nem fog embert ölni. A regény persze indulatokat kavart, Kravitz siet leszögezni, hogy ő személy szerint sokkal kevésbé pacifista.

A Jeruzsálemi tudósítások eheti tartalmából:

„Fények az Atlasz hegységben” cimmel látható a kiállitás, melynek Hanukka ünnepe ad aktualitást. Hannuka gyertyatartók gazdag gyűjteménye látható az észak afrikai országokbeli gyűjtésből.

Karácsony Izraelben? A zsidók államában? Bizony-bizony, Izraelben nem csak zsidók laknak, s az itt élô keresztények is egyre nyiltabban merik vállalni hitüket és szokásaikat. Tavaly december közepen a Tel Avivi központi buszpályaudvaron döbbentem rá erre elöször, látva a hatalmas mûkarácsonyfa hegyeket, s a rengeteg csillogó karácsonyfadísz tömegét.

A hanukka Izraelben nem munkaszünet, hogy is lehetne nyolc napra felfüggeszteni az életet? Így is egy évben kétszer szinte megáll az élet egy teljes hétre, peszach a zsidó húsvét, és Szukkot, a sátoros ünnepek idején. Attól, hogy a munkahelyek teljes gôzzel mûködnek, az iskolák persze még zárva vannak. Ilyenkor egy hétig szünet van a szülôk igen nagy örömére.

Szavazz a rádió nevére! Ha egyik se tetszik, ajánlj mást!

A Jeruzsálemi tudósítások eheti tartalmából:

A Pászkarádió vendége volt pénteken a Rádió Zs. Seres Attilával az Új horizontokról és az első magyar nyelvű zsidó rádió terveiről beszélgetett Schőn Edina és Heuduska Zsófi a Civil Rádióban.

2003. december 16-án a Sófár Klubban közel 30 fő részvételével megtartottuk a Rádió Zs első stábértekezletét.

Múlt héten József sírjánál Schemben (alias Nabluszban) Breclavi haszidok súlyosan megsebesültek, amint éjjeli imájuk után minibuszukkal épp távozni készültek. Egy Palesztin terrorista  rájuk lôtt, a járműben a megengedett 12 helyett 16-an ültek, köztük egy 14 éves fiatal is. József sírjanak legeslegújabb kori története az utóbbi évek izraeli-palesztin konfliktusának barometere is lehetne, az ott történtek mindig hűen tükrözik az épp aktuális viszonyokat.

Izraelben mindenki bevándorló, vagy bevándorlók gyermeke, unokája, dédunokája, stb. – persze ez sem igaz, a Kineret alias Genezáreti tó környékén élnek olyanok, akiknek ôsei mindig is ott voltak, soha nem éltek a Galutban, vagyis a diaszpórában. De ôk rendkívül kevesen vannak, hála a 2000 évvel ezelötti rómaiaknak, az izraeliek vagy szüleik, nagyszüleik, dédszüleik, stb. mind valamikor valahonnan idejöttek.

Leomlanak a jeruzsálemi óváros falai? A műemlékvédelmi hivatal struccpolitikát játszik Rendes pénteki ima zajlik a Templom hegyen.100-000 igazhitű muzulmán imádkozik, fogalmuk sincs, hogy Allahakbarjuk cserben hagyhatja őket, és súlyuk alatt beomolhat a kőpadló és akkor–akár az ezeregyéjszaka egy meséjében – a padló alatt lévő hatalmas üregben találhatják magukat.

A Jeruzsálemi tudósítások eheti tartalmából:

Szeretnélek tájékoztatni a Rádió Zs, az első, magyar nyelvű zsidó rádióállomás elindításának legfrissebb fejleményeiről. A jelenleg hallható adás egy demonstrációs modell, melyet jórészt egymagam építettem fel, hogy a gyakorlatban bemutassam, megvalósítható az első magyar zsidó rádió. Természetesen a mostani müsorrend, a zenei anyag csak jelzésértékű, egyfajta étvágygerjesztőként szolgál. Ez a projekt első, kísérleti szakasza, mely december végén lezárul.

My Dear Friend,

A felvetés kicsit meghökkentő azoknak Izraelben, akik a zsidó kulturát a göröggel szemben, mintegy annak antitézisként határozzák meg. Mit keres a csizma az asztalon és Szókratész Jerzsálemben? Az antik görögök a történelmi ellenséget jelentik, akik elleni győzelmeket ünnepelni lehet (ld.BarKochba), akik hellenisztikus kulturája csábos de kivédett veszélyt jelentett, és éppen ezért ma a klasszikus görög kulturát csak egy szűk elit ismeri Izraelben. Éppen ezért érdekes, hogy az izraeli szinházak egyre-másra vesznek elő és dolgoznak át antik görög darabokat.

A különbözô tömegkommunikációs csatornák a kapitalizmus szellemében Izraelben is ingadozó színvonalon, más-más befogadói tábort megcélozva árulják magukat. Kezdjük az írott sajtóval.

Izrael 1967–ben a hihetetlenül sikeres hatnapos háború nyomán a hatalmas területek megszerzésével paradox módon több bajt zúdított magára, mint amennyi elônyhöz jutott. Erre Ben Gurion, a zseniális államférfi már annak idején felhívta a figyelmet, s az idô elôrehaladtával próféciáinak igaza egyre nyilvánvalóbbá válik.

A Jeruzsálemi tudósítások eheti tartalmából:

Október 30-án Sharon izraeli miniszterelnöknek le kellett mondania tervezett programjait, s helyette január óta tartó megvesztegetési ügyében rendôrségi nyomozók kérdéseire kellett válaszolnia hét órán át. A történet mèg az 1999-es Likudbeli elôvàlasztàsokon kezdôdött.