Leomlanak a jeruzsálemi óváros falai? A műemlékvédelmi hivatal struccpolitikát játszik Rendes pénteki ima zajlik a Templom hegyen.100-000 igazhitű muzulmán imádkozik, fogalmuk sincs, hogy Allahakbarjuk cserben hagyhatja őket, és súlyuk alatt beomolhat a kőpadló és akkor–akár az ezeregyéjszaka egy meséjében – a padló alatt lévő hatalmas üregben találhatják magukat.

Leomlanak a jeruzsálemi óváros falai? A műemlékvédelmi hivatal struccpolitikát játszik Rendes pénteki ima zajlik a Templom hegyen.100-000 igazhitű muzulmán imádkozik, fogalmuk sincs, hogy Allahakbarjuk cserben hagyhatja őket, és súlyuk alatt beomolhat a kőpadló és akkor–akár az ezeregyéjszaka egy meséjében – a padló alatt lévő hatalmas üregben találhatják magukat. Leomlanak a jeruzsálemi óváros falai? A műemlékvédelmi hivatal struccpolitikát játszik Rendes pénteki ima zajlik a Templom hegyen.100-000 igazhitű muzulmán imádkozik, fogalmuk sincs, hogy Allahakbarjuk cserben hagyhatja őket, és súlyuk alatt beomolhat a kőpadló és akkor–akár az ezeregyéjszaka egy meséjében – a padló alatt lévő hatalmas üregben találhatják magukat. . A régész társadalom ugy tartja, hogy a Templom hegy a világ egyik páratlan lelőhelye, a zsidók és muzulmánok számára pedig A legfontosabb és teljességgel egyedülálló. Az UNESCO már évekkel ezelőtt a világörökség részének nyilvánitotta, melynek megőrzéséről gondoskodni illenék- A templom hegyen a történelmi épitmény 144 dunam területen fekszik, legalább 2000 éves, és évek hosszú során keresztül folyamatosan el lett hanyagolva. Senki nem végzett vizsgálatokat és állagmegőrzést. A muzulmán Waqs felügyelet elhamarkodott és ellenőrizhetetlen munkái veszélyeztetik a területen lévő régészeti lelőhelyeket. Az is a felelőtlenség kétségtelen bizonyitéka volt, amikor az alaksza mecsethez vezető monumentális bejárat megépitésekor egy óriási, 200 köbméteres 12 m mély gödröt kotortak ki és a 12 ,000 tonna antik leleteket tartalmazó törmeléket a Qidron folyóba hajitották. Egy elhivatott régész azóta is próbál anyagi támogatókat találni az értékes törmelékanyag feldolgozására és a leletek mentésére. Az 1927-es nagy földrengés során az alaksza mecset majdnem teljesen romba dőlt. Az újjáépitéskor senki nem vizsgálta a földalatti barlangok állapotát. Nem kell hozzá mérnöknek vagy régésznek lenni, hogy belássuk, a katasztrófa bármikor bekövetkezhet, kiszámithatatlan politikai és vallási implikációkkal . Az Óváros falain – déli és keleti részen keletkező kitüremkedésekkel sem foglalkozik senki kellő szakmai hozzáértéssel. A falak leomlásának veszélye egészen konkrét és reális, és életveszélyt jelenthet mindazokra nézve, akik a falnak bármelyik oldalán tartózkodnak. Ma, mivel kétségtelen, hogy a történelmi hely veszélyben van, az állagmegőrzéssel és védelemmel foglalkozó hatóságok egymásra háritják a felelősséget. A műemlékvédelmi hivatal kisebbiteni próbálja a vészharangot kongató szakértői véleményeket. Azt állitják, az óváros falainak csak kis része problémás, és nem lehet arról beszélni, hogy a falak maguk veszélyben lennének. A templom hegyre és a falakon keletkező kitüremkedésekre /dagadásokra/ vonatkozó kinos kérdéseket elháritják. A hivatal szóvivője szerint az izraeli rendőrség a hivatalos szerv, amely a templom hegy történelmi emlékeiért felel. A műemlékvédelmi hatóság pár napja közleményt adott ki a Technion /izr. Műszaki egyetem/ vizsgálatáról, mely szerint jordán szakértőkkel együtt vizsgálták a falromást a déli szakaszon, és a helyrállitás ugymond sikeres befejezés előtt áll, de a falak általános stabititásáról mérköki véleményt nem tudnak adni. A vizsgálatért felelős mérnökök tisztában vannak vele, hogy az eredményeket zárt ajtók mögött vitatják majd meg, senki nem fog a nyilvánosság elé állni. Az egész kérdés igen kényes. A téma már többször felkerült a kormányfő asztalára, de érdemi döntések nem születtek. “nem nyúlnék ebbe a darázsfészekbe” mondta egy magát megnevezni nem kivánó régész. ” ez már nagypolitika “. Aki hajlandó beszélni, az a hires régész Benjamin Mazar prof unokája, Ilat Mazar, a jeruzsálemi héber egyetem régészeti intézeténk tagja.!!!!! Ő a Müemlékvédelemel foglalkozó hivatalt hibáztatja, amely nem követeli a helyzet helyszini felmérését, és gyakorlatilag nem is tartja ellenőrzése alatt a templom hegyet, a legfontosabb régészeti lelőhelyet, noha feladata nem más mint az izraeli történelmi emlékhelyekről való gondoskodás. Mazar a muzulmán szent helyek felügyeletét okolja az állagromlásért. Ő maga “szerencsés” szemtanuja volt annak, ami a templom hegyen is megtörténhet: néhány héttel ezelőtt leomlott az iszlám muzeum nyugati fala a mecset közvetlen közelében . Csoda, hogy nem esett kár emberéletben, félelmetes volt, mondja és hzzáteszi, hogy a muzulmán szerv a napokban kezdte a helyreállitást. A műemlékvédelemnél nem tudják, mi okozta a fal leomlását, és azt sem hogyan lesz helyreállitva. Mazar saját kezdeményezéséből levelet irt a miniszter elnöknek melyben személyes beavatkozásra kérte. A levelet számos közéleti személyiség és régész is aláirta. A kormányfői hivatal furcsa megoldásaként az antik falon keletkező kitüremkedéseket eltűntető restaurációs munkálatokat átháritotta a Jordán kormányra, igy már jópár hónapja a jordániai küldöttség végez munkálatokat az óvárosban. Az ok a Waqf és izrael közötti feszültségek elkerülése, mely feszültségek a Templom hegy feletti fennhatóság alapproblémájából adódnak. A miniszterelnöki hivatalban beismerik, hogy lemondtak arról, hogy a muzulmán felügyeleti szervet az izraeli törvényeknek való engedelmességre kényszeritsék, csakúgy, mint a templom hegyen a demonstrativ izraeli jelenlétről. A keleti falon keletkezett kitüremkedés 190m-re áll ki a fal vonalából, ha leomlik a fal, a Jeruzsálemi nemzeti parkban sétálók fejére dől. A jordán helyreállitók kivették és újakkal helyettesitették a meglazult köveket. Betont használtak, noha minden restaurátor és mérnök tudja, hogy ez komoly hiba, tönkreteszi az eredeti falat, a műemlékvédelmi hivatal bevonja az engedélyt, ha valaki betont használ restaurációs munkákhoz. Ráadásul Mazar szerint a jordániaiak csak kivárnak, érdemi helyreállitási munka nem történik. Az UNESCO történelmi helyek helyreállitásáért felelős nemzetközi bizottságának képviselője úgy véli, ami a Templom hegyen történik, szakmai bűntény. Egy történelmileg és régészeti szempontból ilyen fontos helyen nem lehet buldozerekkel és teherautókkal dolgozni. A többség fél a Müemlék védelmi kivatal kiközösitésétől, de ő nem rejti véka alá szakmai véleményét. Az UNSECO csak ha panaszt tesznek , akkor vizsgálja ki az ügyet . Ennek ellent mondani látszik, hogy amikor Afganisztánban a Buddha szobrokat szétverték, az UNESCO minden szakmai tekintélyét latba vetette, noha az afgánoktól nem érkezett semmilyen beadvány. A műemlékvédelemi hivatal óvatosan kerüli az olyan kifejezéseket, mint “ez csak idő kérdése” “omlás” “tragédia” a függelten régész szakértőkkel ellentétben, szerintük a közvetlen veszély elhárult, a probléma ugy foglalható össze, hogy: beton használatából hosszútávú kár származik. Több követ kivettek, mint amiről szó volt, és vizuálisan hátrányára változott meg a hely. , és persze mindenki tudja, hogy a keresztesek nem dömperekre és nehéz teherautókra számitottak, amikor épitkeztek. Az óváros falai a templom hegynél jobb állapotban vannak. A műemlékvédelem felmérései szerint a Cion hegy felőli falak erodálodtak, a Jordán és az izraeli hadsereg öszecsapásai során megsérültek, annak idején és az időjárás, eső, szél , fagyás is rajtahagyta nyomait a falakon. A vizsgálat az óváros falait teljes hosszukban érintette, és ugy tünik a közeljövőben nem várhatóak helyreállitási munkák. A fő probléma mégis az, hogy viszony a muzulmán hatóság és az izraeli szervek között robbanásig feszült és ez majdnem a nullára csökkenti a város amúgy is elvesztegetett lehetőségeit. Miféle turisták lennének hajlandóak a leomlással fenyegető óvárosi falakon sétálni? Ki az a muzulmán, aki a mecsetbe látogat, noha tudja, hogy a padló beroskadhat a térdeinek súlya alatt? A műemlékvédelmi hivatal nem akar pánikot kelteni, és várakozó álláspontot vállasztja, pedig gyors döntés többet érne. Váradi-Levy Orsolya, Rádió Zs. — Jeruzsálem

Forrás:

Sófár Média