Múlt héten József sírjánál Schemben (alias Nabluszban) Breclavi haszidok súlyosan megsebesültek, amint éjjeli imájuk után minibuszukkal épp távozni készültek. Egy Palesztin terrorista  rájuk lôtt, a járműben a megengedett 12 helyett 16-an ültek, köztük egy 14 éves fiatal is. József sírjanak legeslegújabb kori története az utóbbi évek izraeli-palesztin konfliktusának barometere is lehetne, az ott történtek mindig hűen tükrözik az épp aktuális viszonyokat.

A sírhely a megszállt területeken, a palesztinok földjének szívében, Schem városában található. Régészetileg nem bizonyított, hogy a Thomas Mann miatt mindenki által ismert József sírja lenne, sôt a tudósok inkább kifejezetten egy arab sejk 200 éves temetkezési helyének vélik. De hát hitrôl van szó, úgyhogy ez a vélemény nem igazán releváns. A sír körül a legutóbbi idôkig jesiva működött, vallásos zsidók odajártak – sôt mint látjuk, máig is odajárnak-  imádkozni.

 

Az oslói egyezmény szerint a sír izraeli fennhatóság alatt marad amolyan szigetént a palesztinok által ellenôrzött területek tengerében. Oslo naívitását József sírja gyönyörűen példázza. Az intifáda kitörésekor,  2000 októberében a legvadabb harcok egyik elsô színtere éppen József sírja lett. A palesztinok megtámadtak az egyezmények értelmében a sírhelyet ôrzô parányi fegyveres csapatot, igazi vérfürdô volt. Azóta is vita tárgya, hogy a megdöbbent és lemerevedett  katonai hatóságok miért nem mentették ki idôben a megsebesült drúz származású izraeli rendôrt, Nafhat Juszefet, hogy hagyhatták elvérezni. Végül az életben maradtak elvonulhattak, az izraeliek föladták a sírt, s a palesztinok vandál módon porig romboltak mindent, a tárgyakon álltak bosszút. A világsajtót hamar bejárták a pusztítás képei, s Arafat piárosai nem sokáig tétlenkedtek, – elvégre a régészek szerint egy sejk nyugszik ott, – nagyon szépen ujjáépítették a sírt és környékét, persze a muszlimok számára. Majd a szépen helyreállított sír képeivel ôk árasztották el a médiát. Kísérlet volt egy olyan egyezményre is, ami szerint a palesztinok beleegyeznek a sír elhagyásába és egy jesiva ottani működésébe, amennyiben ôk biztosíthatják a fegyveres védelmet. Ez a kecske-káposzta egyezmény igen hamar kudarcot vallott. A széder esti  netanyai vérengzés után, másfél évvel ezelött az izraeli hadsereg újra bevonult a megszállt területekre, köztük Schembe is. Újra izraeli kézbe került az építmény, de már a régi önbizalom nélkül. Az állandó jelenlét végett hatalmas erôkre lenne szükség egy pár lelket számláló jesiva és néhány kôdarab védelme érdekében. Izrael nem rendelkezik az ehhez szükséges forrásokkal. 2002 októbere óta a biztonsági helyzet miatt zsidoknak tilos odamenni, de a breclavi haszidokat ez nem nagyon foglalkoztatja, amint a múlt heti hírekbôl értesülhettünk.

Az izraeli közvélemény a kérdésben igen megosztott. Néhány reakciót kigyűjtöttem a Galej Cahal, a katonaság rádiójának a honlapjárol. Mit mond az utca embere az üggyel kapcsolatban?

 

-Lehet hogy naivok, de ôk az egyetlenek, akik történelmi kapcsolatokban gondolkodnak – írja Moshe  a breclaviak védelmében.

-Kit érdekel, hogy történelmi kapcsolatokban gondolkoznak?- válaszoja Suki

-meddig fogja még a katonaság a törvényszegôket védeni?-kérdezi aláírása szerint az „utca embere”.

-A hadseregnek nem kell ôket megmenteni, Nafhatot sem mentették meg- írja Orli .

 

 

-Mibe kerul nekünk a sebesültek kimentése és ápolása?- kérdezi „Lior nagypapája.”

-Ki mondta hogy nincs Isten?- Ran szélsôségesen ellenük van.

-Legközelebb nem szabad a katonák életét kockáztatni. Oldják meg maguk-Jakov

Bár törvényt szegtek, azért nem érdemelték meg, hogy súlyosan megsebesüljenek  -véli Karmit.

-Nem szép kimondani, de megérdemlik- írja egy anonim hozzászóló.

-Egy sír szentsége fontosabb az ember szentségénél? -kérdezi  Ábrahám.

Mint láthatjuk, bár az izraeli közvélemény megosztott a kérdés megítélésében, de egyre ritkábban szolidáris a területek megszállva tartásának szélsôséges híveivel.

-Shiri Zsuzsa, Rádió Zs, Jeruzsálemi Tudósítások